Beszoktatás menete

Tudjuk, hogy a bölcsődébe kerülés mind a gyermek, mind a szülő számára nagyon fontos esemény, hiszen mindkettőjüknek el kell fogadni és meg kell barátkozni egy idegen környezettel. Nehéz lehet elfogadni azt a tényt, hogy a bölcsődébe kerüléskor megkezdődik az első fontos elválás, az önállósodás folyamatában. Bizonyára sokan töprengenek azon, mi lenne a legjobb megoldás gyermekük számára, hogy életüknek ezen szakaszát könnyebben, boldogabban éljék meg. Mi ebben segítünk, és lehetőséget nyújtunk, amikor felajánljuk a szülővel történő fokozatos beszoktatás lehetőségét. Sok éves tapasztalat igazolja, hogy a szülő jelenléte megkönnyíti gyermeke számára az elválás közös útját.

Nagyon sokszor az történik, hogy a beszoktatás folyamatában az édesanyának kell elfogadni elsőként a bölcsődei környezetet. Aztán szépen sorjában a kisgyermeknevelő segítségével oldódik a feszültség. Lazul napról-napra az a láthatatlan köldökzsinór, amelyen keresztül engedi gyermekét felfedezni és megtanulni a napirendet, a szokásokat, a sorrendet, a jelét és még sorolhatnám. Nagyon fontos szakaszon mennek keresztül együtt, hiszen gyermek-édesanya együtt fedezik fel a bölcsődénkben található játékokat, ismerik meg a csoporttársakat és az udvart. Kitágul előttünk a bölcsőde, már nem csak a saját kisgyermeknevelőjével, hanem a mások szobában dolgozó kisgyermeknevelőkkel, dajkával is kapcsolatot létesítenek. A beszoktatási idő általában két hétig tart, de természetesen mindig figyelembe vesszük, a gyermekek alkalmazkodási képességét.

Megfigyeljük, hogyan tudják elfogadni az új környezetet, mennyire változik meg viselkedésük és miként fogadják a csoporttársak jelenlétét. A fokozatos beszoktatás történhet a szülő aktív részvétele nélkül is, de sokkal eredményesebb, ha a szülő részt vesz ebben a folyamatban, mert a gyermeknek fontos a biztonságot nyújtó jelenléte az új helyzet elfogadásához. A kéthetes fokozatos beszoktatásnak az a lényege, hogy a kettő hét alatt folyamatosan növeljük a gyermekek bölcsődében tartózkodásának időtartalmát, a szülőét pedig fokozatosan csökkentjük főként a második héttől. A gyermek számára fontos, hogy az első három-négy napban a gondozási műveletekben a szülő vegyen részt, pl. ő tegye tisztába, ő kínálja meg innivalóval, ő kínálja neki a reggelit, vagy éppen az ebédet. Mindez azért nagyon fontos, mert a kisgyermeknevelője még nem ismeri gyermeke igényeit, temperamentumát, szokásait. Ismerjük meg egymást annyira, hogy átvegyük Önöktől ezeket a feladatokat, hiszen tapasztalataink szerint ekkorra már a gyermekek elfogadják közeledésünket és segítségünket. Az első hét végére már vidáman játszik gyermekük a kisgyermeknevelője közelében akkor is, ha néhány percre kimegy az anyuka a csoportszobából és talán már társakkal is elkezd ismerkedni, játszani.

A gondozási és étkezési idő alatt egyre távolabbról figyelheti meg, hogyan fogadja el gyermeke a nevelőjének közeledését és hogyan próbálja elfogadni az új helyzeteket. A szülőtől való elválás egy „tanulási” folyamat a gyermek részéről, és meg kell tapasztalnia, hogy a szülei nem hagyják el őket, csak rövidebb–hosszabb időre elbúcsúzniuk egymástól. Mi bízunk abban, hogy a szülővel történő fokozatos beszoktatás nemcsak a gyermek számára jelent előnyöket, hanem hatással lesz a család és a bölcsőde kapcsolatának alakulására. Hiszen, ezalatt az időszak alatt betekintést nyernek a bölcsődénk gondozási-nevelési módszereibe és megtapasztalják, hogy szakmailag jólfelkészült nevelőre bízzák gyermeküket, amíg Önök dolgoznak.

Üdvözlettel: Regős Zoltánné, intézményvezető